Az orosz fekete terrier baráti körének weboldalát itt találja: http://black-russian-terrier.hu/

A Szovjetunióban már a 30-as években megfogalmazódott az igény új, nagy testű, szélsőséges éghajlati viszonyok között is alkalmazható szolgálati munkakutyák, létrehozására, kitenyésztésére. A II. világháborút követően a hadsereg, és egyéb belügyi szervek, a különböző gazdasági egységek igényeinek kielégítése népgazdasági érdekké vált (a háború miatt drasztikusan lecsökkent az állomány).

A moszkvai Krasznaja Zvezda katonai tenyésztelepén G. P. Medvegyev vezetésével indult újra a tenyésztési munka, olyan már ismert fajták felhasználásával, melyekben a kívánt tulajdonságok külön-külön megvoltak.

Első lépésben különböző fajtákat kereszteztek, ennek eredménye, néhány átmeneti fajta lett. A későbbiekben, csak a Moszkvai őrkutya, és az Orosz fekete terrier kapott önálló státuszt.

Az Orosz fekete terrier örökölte az Óriás schnauzer kiváló őrző-védő tulajdonságát, mozgékonyságát, robbanékonyságát, és a fekete, durva, de rövid szőrtakarót. Az Airedale terriertől a kiváló helyzetfelismerő képességet, a jó szimatot, a rendíthetetlen bátorságot, önfeláldozó képességet, és az izmos erős nyakat.  A Rottweilerektől az erőt, és a nagy izomtömeget kapták, jó terhelhetőséggel, és a legendás hűséggel. Moszkvai vízikutyák hozták az Orosz fekete terriereknek a nagy méretet és a hosszú, dús szőrtakarót.

 A tenyésztés kezdeti időszakában az utódok különböző felépítésűek voltak, de hosszú tenyésztői munkával kialakult a jelenlegi orosz fekete terrier.

A Krasznaja Zvezda tenyészet publikálta először a fajtát, 1956-ban.

Hamarosan, népszerűsítési célzattal a civil szférába is kikerült a fajta.

Az FCI-nél 1968-ban jelentették be az Orosz fekete terrier átmeneti fajta tulajdonságait.

A 70-es években felvetődött a fajta végleges elfogadásának kérdése, a végleges fajtaleírás szükségessége, melyben az évek során történt változások szerepelnek. Az Orosz fekete terrier a 70-es évektől kezdve lett ismert a Szovjetunió határain kívül is. 1981-ben a Krasznaja Zvezda kennelben elkészült az új fajtaleírás, amelyben a hosszú szőrű változat elismerése is szerepelt.

Az FCI 1984-ben ismerte el önálló fajtaként a 327-es regisztrációs számon, orosz fekete terrier néven, először a III. (Terrierek) fajtacsoportban, majd néhány évvel ezelőtt a II. (őrző-védő fajták) fajtacsoportba sorolta át.

A standard utolsó módosítása 2010-ben történt az orosz kinológiai szövetség kezdeményezésére, ezt 2011 januárjában fogadta el az FCI.

A fajta megdöbbentően gyors karriert futott be, és népszerűsége egyre növekszik, nemcsak Európában, hanem a tengeren túli országokban is.

Az Orosz fekete terrier jól kezelhető, átlag feletti intelligenciával rendelkező, nagyméretű kutyafajta, vérmérsékletében nyoma sincs a terrierek izgágaságának, ez inkább anatómiai felépítésére vonatkozik, mintsem a természetére. Más állatokkal és fajtársaival is türelmes, ha nincs rá komoly oka, kerüli a konfliktus helyzeteket, magabiztossága ellenére nem verekedős, így kifutóban és kennelben jól tartható, többedmagával is.

Erős, határozott őrző-védő reakciókkal rendelkezik, ezért a kertben, szabadon tartott kutyákhoz való közeledés idegenek számára, veszélyes lehet. Ezzel párhuzamosan a család minden tagjával, a csecsemőtől az aggastyánig végtelenül barátságos és tisztelettudó.

 

Az Orosz fekete terrier fajtaleírása

2011.01.10./EN

FCI-Standard N° 327

FORDÍTÁS: Dr. E. Yerusalimsky, O. Kornienko.

Áttekintette Renée Sporre-Willes/ Eredeti változat: (EN).

SZÁRMAZÁS / PATRONÁLÓ ORSZÁG: Oroszország

AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 2010.10.13.

ALKALMAZÁS: Munkakutya, őrző-védő kutya, sport- és társasági kutya.

FCI-CSOPORTBEOSZTÁS: 2. fajtacsoport Pinscherek és schnauzerek –

Molosszer fajták – Svájci havasi kutyák.

                                           1.4-es szekció Pinscherek és schnauzerek.

                                           Munkavizsga opcionális.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS

A fekete terrier nagyméretű kutya, kissé hosszúkás testtel és nagyon atletikus, szívós és robusztus testfelépítéssel. A fajta tulajdonságai közé tartozik a masszív csontozat és az erőteljes izomzat. A testfelépítéssel összhangban nagy fejjel, kompakt testtel, erőteljes és mély mellkassal rendelkezik. A nemek közötti különbségnek egyértelműnek kell lennie.

FONTOS ARÁNYOK

A törzs kissé hosszabb a marmagasságnál, ez a szukáknál kissé kifejezettebb lehet. A mellkas mélysége ne legyen kevesebb, mint a marmagasság fele. A fej hossza ne legyen kevesebb a kutya marmagasságának 40 %-nál. A fang kissé rövidebb a koponyánál.

VISELKEDÉS ÉS TEMPERAMENTUM

Méltóságteljes és magabiztos kutya; jól kontrollálható minden helyzetben. Ha a körülmények megkövetelik, azonnal aktív védelmi reakciót mutat, de nagyon hamar lenyugszik, ha megszűnik a fenyegetés.

Ez a kedves fajta szeretetre méltó és nagy a kitartása; igénytelen, okos és barátságos. Jól alkalmazkodik a kiképzéshez és a különböző éghajlati feltételekhez, szorgalmas és megbízható.

FEJ

AGYKOPONYA:

A fejnek aránylania kell a testhez, annak ellenére hogy az nagy, masszív és hosszú.

Koponya: Mérsékelten széles lapos homlokkal. A koponya felső vonala párhuzamos a fang felső vonalával. A szemöldökívek és a nyakszirtcsont mérsékelten hangsúlyos.

Stop: észrevehető de nem éles.

ARCKOPONYA:

Orrtükör: Nagy és fekete.

Fang: Erős, széles és kissé rövidebb a koponyánál. A fang az alapjánál széles és kissé keskenyedik az orr végéig. A bajusz és a szakáll hangsúlyos és a fangnak téglalapszerű, tompa megjelenést ad.

Ajkak: Vastagok, jól pigmentáltak és feszesek. Az ajkak szélei sötétek.

Állkapcsok/Fogak: Nagy, fehér fogak melyek szorosan illeszkednek egymáshoz, a lenti metszőfogak egy vonalban vannak. Teljes fogazat (42 fog). Ollós harapás.

Pofák: Száraz pofacsontok kerek de nem hangsúlyos pofákkal.

Szemek: Közepes nagyságúak, ovális alakúak, egyenes metszésűek és egymástól távol ülők, sötét színűek. A szemhéjak szárazak, feszesek és feketék.

Fülek: Lógnak. Magasan és szimmetrikusan tűzöttek, közepes méretűek, háromszög alakúak. Az elülső széle közel simul a pofákhoz. A fül bőre vastag, redőzetlen.

NYAK

Erős, száraz és izmos. A nyak hossza körülbelül egyenlő a fej hosszával és a horizonttal 45-50 fokos szöget zár be. A nyakszirt erős és jól fejlett.

TÖRZS

Egységes, mély és volumenes, kiegyensúlyozott.

Felső vonal: Enyhén lejt a martól a farok tövéig.

Mar: Magas és jól fejlett, a kanoknál hangsúlyosabb, mint a szukáknál.

 

Hát: Erős, egyenes és izmos. A hát aktuális hossza egyenlő a martól a farok tövéig mért hossz felével.

Ágyék: Széles, rövid, izmos és kissé ívelt. A hossza egyenlő a hát aktuális hosszának felével.

Far: Széles, izmos, enyhén lejt és mérsékelten hosszú.

Mellkas: Mély, hosszú és széles enyhén ívelt bordákkal. A mellkas alakja (keresztmetszetben) ovális. A szegycsont hosszú és az előmell enyhén túlnyúlik a vállízületen és izmos.

Alsó vonal és has: Ugyanazon a vonalon helyezkedik el, mint a könyökízület vagy kissé alatta. A has mérsékelten felhúzott. A horpasz csak enyhén fejlett.

FAROK

Vastag a tövénél és magasan tűzött. Mozgás közben a farkát vidáman hordja, de a farok töve nem hajlik a hát fölé (mókusfarok).

A farkát hagyományosan vágják a származási országban. A vágatlan farok hosszának és alakjának nincs befolyása a kutya értékelésére. A vágatlan farok szablya vagy sarló alakú lehetőleg.

VÉGTAGOK

ELÜLSŐ VÉGTAGOK:

Általános megjelenés: Az elülső végtagok elölről nézve egyenesek és párhuzamosak. A könyök singcsontjának távolsága a talajtól egyenlő a kutya marmagasságnak 50-52%-val.

Vállak: Hosszú, széles és jól hátranyúló. A lapocka és a felkar bezárt szöge kb. 100 fok.

Felkar: Izmos és nem rövidebb a lapockáknál.

Könyök: Szorosan simulnak a törzshöz.

Alkar: Egyenes, vastag, kerek csontú. Elölről és oldalról nézve függőleges.

Csüd: Rövid, masszív és kissé lejt oldalról nézve.

Mellső mancsok: Nagyok, tömörek és kerek alakúak. A körmök és a talppárnák feketék.

HÁTULSÓ VÉGTAGOK:

Általános megjelenés: Hátulról nézve egyenesek és párhuzamosak, szélesebben tűzöttek, mint a mellső lábak. Oldalról nézve kissé a kutya mögé helyezettek.

Comb: Mérsékelten hosszú, enyhén lejt, széles, jól fejlett, volumenes izmokkal.

Térd: Jól szögelt.

Alsó comb: Nem rövidebb a comboknál.

Csánk: Erős, mélyen és vízszintesen tűzött. Nincsenek farkaskörmök.

Mancsok: Kicsit kisebbek, mint a mellső mancsok és közel ovális alakúak. A körmök és a talppárnák feketék.

MOZGÁS

Szabad és jól kiegyensúlyozott egyenletesen hajlított izületekkel. Tipikus mozgásmódja az energetikus ügetés hosszú lépésekkel, melynek erős tolóerőt adnak a hátsó végtagok és a mellső végtagoknál is jelentős a lépéshosszúság. A felső vonal szilárd marad.

BŐR

Szorosan simuló, redők vagy laza bőr nélkül, mindig rugalmas. Egyenletesen pigmentált.

SZŐRTAKARÓ

Szőr: Kemény és vastag kettős szőrzet. Egy durva, vastag, enyhén hullámos fedőszőrből és egy puha, rövid és sűrű aljszőrzetből áll. A külső szőrzet fedi az egész testet. A természetes és vágatlan szőr hossza 5–15 cm között van. A fejen a szemöldök, a bajusz és a szakáll nagyon fejlett és dús.

A lábakat hosszú, tömött szőr fedi. Szükséges a helyes formára nyírás.

 

A vágott szőrnek ki kell hangsúlyoznia az erős és magabiztos kutya jellemét és semmiféleképpen sem szabad túl dekoratívnak lennie. A szőrt a leghosszabbra a lábakon és a fang körül hagyják. A nyírásnak ki kell hangsúlyoznia a masszív fejet a lapos homlokkal, jól tűzött fülekkel, erős nyakkal és a jó felépítésű, erős testtel.

Szín: Fekete, fekete jelentéktelen mennyiségű a feketébe keveredő szürke szőr jelenléte megengedett. (A szürke elvegyülő szőr az egész testnek legfeljebb 1/3-át fedje).

MÉRET ÉS SÚLY

Kívánatos marmagasság:    kanok: 72-76 cm, de nem kevesebb, mint 70 cm, és nem több,

                                        mint 78 cm.

                                        szukák: 68-72 cm, de nem kevesebb, mint 66 cm, és nem több,

                                        mint 74 cm.

A kissé magasabb egyedeket tolerálják, feltéve, ha arányosak és a fajtára jellemző kitűnő típussal rendelkeznek.

     Súly:     kanok: 50–60 kg

szukák: 45–50 kg.

 

HIBÁK

Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő és a hiba nagyságának és a kutya egészségére és jó közérzetére és a hagyományos munkavégző képességére gyakorolt hatásnak megfelelően kell értékelni.

Lekerekített koponya. A pigmentáció részleges hiánya az ajkakon.

A metszőfogak nincsenek egy vonalban az alsó állkapocsban. Kis metszőfogak.

Kerek szemek; enyhén világos színűek; ferdén, vagy egymáshoz túl közel elhelyezkedő szemek.

A nyak túl rövid és nem eléggé izmos.

A mar nem kifejezett.

Nyerges hát, vagy keskeny hát.

Túl hosszú ágyék; keskeny; nem eléggé izmos.

A vállak túl egyenesek.

Az alkarok túl rövidek.

A könyökök kifelé vagy befelé fordulnak.

A mancsok befelé vagy kifelé fordulnak.

A csánkok befelé, vagy kifelé fordulnak vagy sarló alakúak.

Az ügetés poroszkálással vegyül.

Puha vagy sima fedőszőr.

Rozsdás árnyalat a fedőszőrben.

Nincs aljszőrzet.

SÚLYOS HIBÁK

Eltérés a nemi jellegtől.

Félénk vagy túlzottan izgága viselkedés.

A fej rövid vagy könnyű.

Látható harmadik szemhéj, világos színű szemek.

Vízszintes vagy túl meredek far.

Sekély vagy rövid mellkas.

Mókusfarok.

Görbe alkarok.

Korlátozott mozgás; lomha vagy nehézkes.

Selymes fedőszőr.

KIZÁRÓ HIBÁK

Agresszív vagy túlzottan félős.

Minden egyértelmű fizikai vagy viselkedésbeli eltérést mutató kutyát ki kell zárni.

Eltérés azon fajták irányába melyekből a fajta ered.

A feketétől eltérő színű orrtükör.

Világos színű vagy eltérő színű szemek.

Az ollós harapástól eltérő harapás, vagy hiányzó fogak.

Sima fedőszőr és hiányzik a fejen, mellkason és a lábon a zászló.

A leírtaktól eltérő szín.

Fehér foltok vagy jegyek.

Egyértelműen meghatározható szürke szőrszálakból álló foltok.

A kanoknak két, láthatóan normál fejlettségű, a herezacskóban elhelyezkedő herével kell rendelkezniük