A XX. század 40-es éveiben kezdődött a moszkvai őrkutya kialakítása a hajdani szovjet hadsereg Moszkva melletti szolgálati kutyatenyésztő és kiképző telepén Vesnyákiban, N.A. Iljin biológus-professzor, valamint G.N. Medvegyev vezérőrnagy vezetése alatt, Bortnyikov Nyikoláj Ivánovics, a fajtatenyészet parancsnoka megkezdte a fajták közötti keresztezéseket és a tenyészállatok kiválogatását. Az alapvető cél egy új fajta létrehozása, ami az akkori szolgálati kutyákat felülmúló tulajdonságokkal kellett, hogy rendelkezzen, és az őrző munkában maradéktalanul helytálljon. Tudatos tenyésztői munka eredményeként az alábbi fajták keresztezéséből alakították ki a moszkvai őrkutyát:

A hosszú szőrű szentbernáthegyi kutya a világon az egyik legelismertebb, legnépszerűbb svájci fajta. Évszázadokon át kivételes feladatra: hegyi mentésre tenyésztették és nevelték az Alpok hóborította, hatalmas hegyei között. Tanulékony, tartózkodó, de jóindulatú, kiegyensúlyozott idegrendszerű, megbízható, sokoldalú munkakutya.

A kaukázusi juhászkutya nagytermetű, masszív, bátor, legendás hírű orosz fajta. Régebben a marhacsordák, juhnyájak őre volt, manapság elsősorban őrző-védő feladatokat lát el. Sokféle feladatra viszonylag könnyen és gyorsan kiképezhető. Kiegyensúlyozott idegrendszerű, engedelmes, de idegenekkel szemben zord.

Az orosz foltos kopó szikár, izmos eb. Kemény munkához szokott, szívós, gyors, ám nyugodt természetű. Színe fehér alapon fekete és barna foltos, de lehet kétszínű (fehér alapon fekete- vagy barna foltos). Vérbeli vadászkutya, az angol és az orosz kopókból alakították ki, magabiztosan követi a kiszemelt vad csapáját. A moszkvai őrkutyának tehát volt honnan sok jót örökölnie.

A fajta megkövetelt paraméterei a következők voltak: igénytelen, nagytermetű, erőteljes, mozgékony, kiváló jelző és őrző tulajdonságokkal, könnyen képezhető.

Az első alom 1949. 07.12. született meg. Tagadhatatlan tény, hogy a moszkvai őrkutya magában hordozza a szentbernáthegyi kiegyensúlyozottságát, a kaukázusi juhászkutya bátorságát, és az orosz foltos kopó kitűnő szimatát.

1958 évben jelent meg az első moszkvai őrkutya fajtaleírás (standard). A szakirodalom és a rendelkezésre álló íratok, könyvek alapján, a moszkvai őrkutya, ekkor kapta meg a "Szolgálati kutya" besorolást.

1960-ban Vephija nevezetű kan és Tutti szuka pároztatásából született Orszlan, a fajta alapító egyede. Külleme, valamint vérmérséklete felülmúlt minden várakozást. Orszlan fiai közül kiemelkedő egyednek bizonyult Dik, valamint a többi utód - Murát, Dzsek-Dzsepál, Mális és Ikár. Ezek a kutyák rendelkeztek a külső megjelenés valamennyi szükséges paramétereivel, valamint a szolgálati kutyákkal szemben támasztott követelményeknek is megfeleltek, sőt homogén típusúak voltak, ami a fajta kitenyésztésének óriási vívmánya.

Az 1971-1972-es években már létezik a Moszkvai városi szolgálati eb fajta bizottsága által jóváhagyott tenyésztési terv, a DOSZAAF (a Hadsereget, Légierőt és Tengeri flottát Támogató Önkéntes Szervezet) amely a klubot, a moszkvai őrkutya tenyésztés második központjává nevezte ki.

Magyarországra 1986-ban érkeztek az első moszkvai őrkutyák, viszont a hazánkban idegenesen állomásozó Vörös Hadseregben már 1962-ben teljesítettek szolgálatot.

 

Moszkvai őrkutya fajtaleírás

FAJTALEÍRÁS (STANDARD)

Származási ország: Oroszország

FCI II. csoport. (besorolással nem rendelkezik)

A moszkvai őrkutya első fajtaleírását (standard) 1958-ban, Oroszországban alakították ki, melyet azóta háromszor írtak át. Az átdolgozását a fajta formálódása, és a használati igénybevétel követelte ki. A negyedik fajtaleírás "megszületése" 2007-ben történt.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS, KÜLLEM:

Tekintélyt parancsoló, erőteljes testalkatú, fejlett csontozatú, domború izomzatú, harmonikus felépítésű kutya.

NEMI JELLEG:

A kan nagyobb, erőteljesebb, feje masszívabb, a szuka kisebb, testalkata törékenyebb.

VISELKEDÉS:

Engedelmes, kiegyensúlyozott idegrendszerű, veleszületett tulajdonosi-, területi-, házőrzői ösztönnel rendelkezik. Sohasem agresszív, de aktív védekező reakciókkal rendelkezik. A gyávaság, valamint a túlzott agresszivitás tenyésztésből kizáró ok.

FEJ

Koponyája masszív, széles, homloka kissé domború, a homlok és a pofa között jól kivehető átmenettel. Arcorri rész (pofa) keskenyedő, a koponyával megegyező hosszúságú, vagy rövidebb. Orrháta egyenes, orrtükre fekete.

FOGAZAT

Nagyok, fehérek, metszőfogai ollósan záródnak, komplett fogazat, 42 fog.

FÜL

Nem nagy, magasan tűzött, lógó, a szemboltívek vonala fölött elhelyezkedő, háromszög alakú. Elülső széle fejhez simul, barna színű, mely a széle felé sötétbarnába feketébe megy át.

SZEM

Kicsi, sötétbarna, szemhéja feszes, tekintete tartózkodó.

NYAK

Masszív, rövid, a hátvonalhoz képest 35-45 fokos szögben helyezkedik el. Vastag, rugalmas bőre feszes, csak a nyaktájékon redőzött.

TÖRZS

Formátum indexe: 105-108 (a kutya testhosszának - a vállbúbtól a külső csípőszögletig mérve - és a mar magasságának viszonyszáma).

Csontozati indexe: kanoknál 22-24, szukáknál 20-23 (marmagasság és a boka kerületének viszonyszáma).

MAR

Jól fejlett, a hátvonala fölé kidomborodik.

MELLKAS

Széles, mély, könyékig érő, bordázata domború, a törzs hátulsó része felé kiszélesedik.

HAS

Kissé feszes, a mellkas alsó vonala fölé mérsékelten felhúzott.

 

HÁT

Széles, vízszintes, izmos.

FAR

Széles, majdnem vízszintes.

SZÜGY

Erős, izmos.

MELLSŐ VÉGTAGOK

Szemből nézve párhuzamos állásúak. A könyökök hátrafelé mutatnak, a karcsont és a lapocka 100° -ban találkozik. Jól izmoltak, jó csontozatúak.

HÁTULSÓ VÉGTAGOK

Szemből párhuzamos állásúak, erősek, jól izmoltak, oldalról enyhén meredek szögeléssel, fattyúkarom nem engedélyezett.

MANCS

Nagyméretű, széles, boltozatos (macskamancs).

FAROK

Nehéz, csánkig ér. Akcióban a hátvonal fölé ér, ívben visszahajlik.

SZŐRZET

Hosszú, jól fejlett aljszőrzettel, a nyaki részen sörényt, az alsó lábszárak, a comb, a csánk hátulsó részén zászlószerű képződményt alkotnak.

SZIN

Vörös-tarka foltos, fehér vörös és barna foltokkal és szürke koronaszőrrel. Fekete szimmetrikus maszk, sötét füllel, fehér mellkas, fehér gallér, fehér a farok vége, és mind a négy végtag fehér.

MARMAGASSÁG

Kan legalább 68 cm, szuka 66 cm.

TESTTÖMEG

Kan legalább 60 kg, szuka pedig legalább 50 kg.

TENYÉSZTÉSBŐL KIZÁRÓ HIBÁK!

Gyenge csontozat;

nagyon laza, lelógó ajak;

laza szemhéjak; különböző, kék vagy zöld szemek;

apró fogak, foghiány, tétre- vagy előreharapás;

egyszínűség (fekete, fehér vagy fekete-fehér, illetve a fent leírtaktól eltérő variációk);

maszk elkülönültségének hiánya vagy fél maszk;

egy-vagy kétoldalú rejtett here;

gyávaság vagy túlzott ingerlékenység.